A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy csak az államok képesek hatékony megoldásokat találni, a nemzetközi szervezetek erre nem alkalmasak

Szánthó Miklós: A stabil államoktól várható a leghatékonyabb fellépés

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, kérdésre válaszolva elmondta: bár a járvány felforgatta a hétköznapokat, olyan minták és mechanizmusok fontosságát is a felszínre hozta, melyekkel ritkán szoktunk törődni.

A szakértő hozzáfűzte: azokban az országokban, ahol a politikai viták vagy szociális feszültségek törékennyé tették az „alapokat" – például az Egyesült Államokban vagy Olaszországban –, lomhán reagáltak a helyzetre, szemben például Magyarországgal.

– állapította meg Szánthó Miklós.

Az igazgató szerint nem hagyhatóak figyelmen kívül a járványra adott különféle reakciók alapmotívumai sem. A globalizáció és az emberi jogok ajnározása közepette nyilvánvalóvá vált, hogy például egy pandémiás helyzetben még mindig az államoktól várható a leghatékonyabb fellépés – a vakcinákat is aktív állami közreműködésekkel fejlesztették ki –, ráadásul úgy, hogy mindenhol széles körű konszenzus övezte a rendkívüli intézkedéseket, melyek lényegi alapjog-korlátozásokkal jártak – mondta Szánthó. Hozzátette:

A hétköznapokban is

– állapította meg az Alapjogokért Központ igazgatója.

A hazai politikai viszonyokra kitérve Szánthó Miklós felhívta rá a figyelmet:

Az mindenesetre beszédes adat, hogy „csodás egymásra találásuk" idején, a kormányzati ciklus nagyjából felénél, egy válság közepén – amely bárhol a világon a hatalmon lévők népszerűségének csökkenését szokta eredményezni – a magyar kormánypártokat még mindig a szavazók közel fele támogatja, ami biztos alapokat ad, ugyanakkor az ellenzék amoralitása a kulturális és politikai harc továbbgördülését vetíti előre 2021-re, 2022-re – zárta szavait az igazgató.

Ifj. Lomnici Zoltán: A különleges felhatalmazások éve volt 2020

Az idei év – a koronavírus-járvány térhódítása következtében – nem pusztán a mindennapok és a politika, hanem a közjog területén is a megszokottól eltérő szituációkat eredményezett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.

Kiemelte:

amely lehetővé teszi egyes törvények alkalmazásának felfüggesztését, törvényi rendelkezésektől való eltérést, továbbá egyéb rendkívüli intézkedések meghozatalát.

Emlékeztetett rá: tavasszal a kormányzat az alaptörvényben biztosított jogával élve kihirdette a veszélyhelyzetet, majd a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeleteinek hatályát az Országgyűlés (a baloldal támogatása nélkül) a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával meghosszabbította.

– fűzte hozzá Lomnici.

Fontos hangsúlyozni, hogy mind az alaptörvény, mind a márciusi koronavírus-törvény tartalmazta a különleges felhatalmazás explicit korlátait. Egyfelől – tartalmi korlátként –

– érvelt a jogi szakértő.

Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, a veszélyhelyzet novemberi újbóli kihirdetését követően elfogadott koronavírus-törvény annyiban különbözik a tavaszi jogszabálytól, hogy annál konkrétabb hatályvesztési időpontot határoz meg (a kihirdetését követő kilencvenedik nap), viszont lehetőséget ad az Országgyűlésnek, hogy a kormánynak biztosított rendkívüli felhatalmazást a törvény hatályvesztése előtt visszavonja.

Ugyan napjainkban a kormánypártok teljhatalmát hangoztató baloldali vélemények (ha teljesen nem is tűntek el) mérséklődtek, fontos azonban hangsúlyozni, hogy

– mutatott rá a jogi szakértő.

– összegzett ifj. Lomnici Zoltán.