A hétfőn elfogadott felhatalmazási törvény nem csupán a magyar jogállamiságon és alkotmányosságon ejtett végzetes sebet, de rendelkezései az Európai Unió jogát is több ponton sértik. A Párbeszéd frakcióvezetője és uniós tanácsadója ezért panasszal fordulnak az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg a törvényt az európai jogrend szempontjából, és annak sérelme miatt haladéktalanul kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárást a magyar kormánynak a koronavírus járvány ürügyén elfogadott, ám az azzal szembeni védekezés szempontjából szükségtelen és aránytalan törvényével szemben. A törvény vizsgálatát már 13 EU-ország is kérte, 14.-ként pedig egy váratlan lépéssel, maga a magyar kormány csatlakozott a felhatalmazási törvényt elítélő nyilatkozathoz.

Szabó Tímea szerint „a néhány óra alatt hatályba lépő törvény többek között sérti a kormánypártok által korábban elfogadott Alaptörvényt, hiszen már a megalkotás előtt, a rendeletek ismerete és jóváhagyása nélkül határozatlan időre hosszabbítja meg a később megalkotott rendeletek hatályát. Ez az Alaptörvény szövegszerű tartalmával ellentétes, mert az megköveteli a megalkotott rendelet jóváhagyását. A meg nem alkotott rendeletet értelemszerűen nem lehet jóváhagyni.”

A képviselők közleménye kitér arra is, hogy a törvény szintén sérti az Alaptörvénybe foglalt hatalommegosztás elvét, miután a parlament által alkotott minden törvénytől határidő nélkül térhet el a kormány. A rendkívüli állapotnak kell, hogy legyen egy, a törvényben meghatározott vége. A parlamentarizmus korlátlan, semmilyen időponthoz vagy objektív feltételhez nem kötött felfüggesztése nem egyeztethető össze a hatalommegosztás elvén is nyugvó jogállamisággal.

Jávor Benedek leszögezte: „Az Európai Unió alapszerződései, az Alapjogi Charta és egy sor uniós irányelv világosan definiálják azokat a minimumkritériumokat, amelyeket egy tagállamnak be kell tartania. A felhatalmazási törvény egyértelműen sérti az Európai Unióról szóló szerződés 2. pontjában foglaltakat a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok érvényesülése szempontjából.

A rémhírterjesztésre vonatkozó, rendkívül rugalmasan értelmezhető klauzula a szólásszabadság szükségtelen és aránytalan sérelmét okozza. A vírus elleni védekezést ilyen mértékű hatalomkoncentráció nélkül megoldották egy sor országban, olyanokban is, ahol a járványhelyzet lényegesen súlyosabb, és olyanokban is, ahol a magyar kormánynál jóval eredményesebben léptek fel a koronavírussal szemben.”